A kormány növelné a nemzetközi diák- és kutatói mobilitást

Növelni szeretnék a magyar felsőoktatásban részt vevő külföldi hallgatók és kutatók, valamint a külföldi tanulmányokban részt vevő magyar diákok és kutatók számát – erről az emberi erőforrások minisztere beszélt egy hétfői budapesti konferencián.

Balog Zoltán elmondta: az új, 6 éves uniós fejlesztési ciklusban a felsőoktatási mobilitás előmozdítására felhasználható források legnagyobb részét a legalább 3 hónapos külföldi tanulmányi programokra vagy gyakorlatokra fogják fordítani, az EU-s célokkal összhangban.
Kitért arra is, hogy a meglévő ösztöndíjprogramok – Erasmus+, CEEPUS, Stipendium Hungaricum, Campus Hungary – folytatása mellett egy új, rugalmas ösztöndíjrendszer létrehozását tervezik, amely szélesebb körben, az eddiginél több tudományterületen kínál majd ösztöndíjakat magyar és külföldi diákoknak, kutatóknak és szakembereknek.
Hozzátette: az új ösztöndíjrendszer a külföldön élő fiatal magyaroknak, valamint a magyar diaszpóra második és harmadik nemzedékének is szól.
Az elmúlt években elért eredmények közül a miniszter kiemelte, hogy 2012 és 2014 között 14 ezer kiutazó magyar és 14 ezer Magyarországra érkező külföldi diák részesült valamilyen állami ösztöndíjból. Az Erasmus-programban részt vevő 33 ország valamelyikéből érkező hallgatók száma csaknem ezerrel, 3750-ről 4700-ra nőtt.
Balog Zoltán felidézte: Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig 40 ezerre növeli a felsőoktatási intézményekben tanuló külföldiek számát.
Jelentős eredményként említette, hogy Magyarország 2015-ben megduplázta a közép-európai egyetemek közötti diák- és kutatói mobilitást segítő CEEPUS-program támogatását. Ez azt jelenti, hogy a kiutazó magyar hallgatók és tanárok támogatása mellett a hazai intézmények is több külföldi ösztöndíjast fogadhatnak.
A miniszter arra is kitért, hogy a felsőoktatási végzettség a statisztikák szerint emeli a várható fizetést és csökkenti a munkanélküliség esélyét. Mint azt a tárca az MTI-vel közölte, 2012-ben a 25 és 34 év közötti diplomások munkanélküliségi rátája 5,7 százalék volt Magyarországon, ami alacsonyabb, mint a vonatkozó kelet-közép-európai átlag, és elmarad az OECD-országok 7,4 százalékos átlagától is.
Balog Zoltán a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséről szóló hétfői szimpóziumon beszélt minderről a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjában. A további felszólalók között volt Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár is, aki a nemzetközi mobilitási programok és ösztöndíjrendszerek eredményeit mutatta be.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.