Értékesíthetik az állami földek egy részét

Az állami földek egy részének értékesítéséről szóló terv elkészítésére kérte fel a kormány Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert és a nemzeti földalapot – közölte a Miniszterelnökség vezetője szokásos csütörtöki tájékoztatóján, Budapesten.

“A föld azé legyen, aki megműveli” – ismertette a kormányzati alapelvet Lázár János, aki elmondta, hogy a kabinet több irányelvet is lefektetett az értékesítéssel kapcsolatban: így például természetvédelmi területeket és erdőket nem lehet eladni, amelyek szóba jöhetnek, azok a szántók, a legelők és a gyümölcsösök, bizonyos területeket azonban hosszú távon állami tulajdonban kell tartani ezek közül is.
Szerinte maximum 300-380 ezer hektár állami földterületet értékesíthetnek. A területeket bérleti szerződéssel együtt adják el – mondta, megjegyezve ugyanakkor, hogy szerinte – a most lefektetett szabályok alapján – a jelenlegi bérlők kétharmada, négyötöde nem tud majd vásárolni.
A miniszter közölte: előírás lesz az is, hogy kizárólag magyar állampolgároknak lehet állami földet eladni, közülük is csak az élethivatásszerűen földművelést végzőknek és a helyben lakóknak. Ez kizárja a föld eladását külföldieknek, spekulánsoknak – hangsúlyozta.
Csak nyilvános értékesítésre lesz lehetőség: a 3 hektár alatti területek esetében nyilvános hirdetéseken keresztül értékesítenek majd, efölött pedig kizárólag nyilvános árveréseken, a megyei jogú városokban. Az árveréseken a helyi piaci ár plusz 10 százalék lehet a minimális kikiáltási ár – folytatta a szabályok ismertetését -, “a kormány nem lát lehetőséget kedvezményes értékesítésre”. A helyi piaci ár plusz 10 százalék alatt nem adják el a földet. Az árverések lebonyolítása még az idén megkezdődhet.
Az értékesítés után 20 éves elidegenítési, terhelési tilalmat jegyeznek be, és szintén 20 éves – egyoldalúan gyakorolható – visszavásárlási jogot is kikötnek.
A Magyar Fejlesztési Bank 20 éves, kedvezményes kamatozású hitelt biztosíthat majd a vevőknek – tájékoztatott Lázár János.
Jelezte továbbá, hogy a földeladásból befolyó összeg működésre nem költhető, az ország nem élheti fel ezt a pénzt, abból az állami vagyont kell gyarapítani.
Azzal kapcsolatban, hogy augusztus 31-ei hatállyal felmentését kérte Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, Lázár János a sajtótájékoztatón azt mondta: mind Orbán Viktor miniszterelnöknek, mind Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének töretlen a bizalma Zombor Gábor iránt, aki kiváló munkát végzett. Családi okok indokolták, hogy felmentését kérte – erősítette meg a tárca reggeli közleményét.
Az adóeljárási rendet firtató kérdésre közölte, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szeptember 20-án teszi meg vonatkozó javaslatát. Az adóhatóság vagy az egészségügy önálló tárcájára vonatkozó felvetésekre pedig azt felelte: nem tervezik a minisztériumi struktúra megváltoztatását.
A kormány egy másik döntését ismertetve a miniszter arról is beszámolt, hogy legkésőbb 2017. június 30-ig ki kell írni a 2020-ig tartó uniós finanszírozási ciklus pályázatait. A 2007 és 2013 közötti források kifizetésének tanulságaként beszélt arról: nem fordulhat elő többször, hogy a fejlesztési ciklus utolsó heteiben ezzel kell “bíbelődni”. Fontos érdeknek nevezte, hogy az uniós források mielőbb hozzáférhetők legyenek.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy október elején Magyarország tanácskozást szervez a lezárult uniós ciklus forrásai körüli csalások és korrupció témakörében, amelyen magas beosztású uniós tisztségviselők is részt vesznek majd.
A tanévkezdésről szólva elmondta, hogy 1 millió 200 ezer általános és középiskolás diák számára kezdődik az iskola, s ez lesz az első év, amikor mintegy 800 ezer tanuló kap ingyenes tankönyvet. A kormány a következő hetekben lépéseket tesz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adósságrendezése érdekében – tette hozzá, jelezve: több 10 milliárd forintot bocsátanak az intézmény rendelkezésére a zavartalan működés érdekében.
A tárcavezető azt is elmondta: a kormány mandátumot adott Trócsányi László igazságügyi miniszternek, hogy javaslatot készítsen a parlamentnek a devizaalapú autó- és személyi hitelek átváltásának szabályozásáról. “Nagy hadműveletként” jellemezte, hogy a Bankszövetséget jobb belátásra bírta a kormány, így az érintett devizahitelesek törlesztőrészletei 10 százalékos nagyságrendben csökkennek, ahogy mérséklődik a kitettségük, kockázataik is.
A Miniszterelnökséget vezetője – egy korábbi kérdésre reagáló – javaslata szerint ahol az ivóvíz minősége eltér az előírásoktól, ott a szolgáltató köteles csökkenteni a díjtételen. Erre egy barcsi példát hozott, ahol az ÁNTSZ nem tiltotta meg a víz fogyasztását, de annak minősége rosszabb az elvárhatónál.
Lázár János kitért a forint stabilitására is, amit – több elemzésre utalva – menedékdevizaként, vásárlásra és tartalékolásra alkalmas devizaként jellemzett. Szavai szerint a hazai fizetőeszköz a legkevésbé sérülékeny körben van, ami mutatja, hogy az elmúlt öt év gazdasági eredményei meghozták hatásaikat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.